Ugrás a tartalomhoz

Mel Tillis

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mel Tillis
Életrajzi adatok
Születési névLonnie Melvin Tillis
BecenévMel
Született1932. augusztus 8.[1][2][3][4][5]
Elhunyt2017. november 19. (85 évesen)[2][3][4][5]
Ocala[2]
HázastársaJulia Ann Edwards
Doris Yvonne Duckworth
GyermekeiPam Tillis
Iskolái
Pályafutás
Műfajokcountry
Hangszerénekhang
Díjak
  • National Medal of Arts (2012)
  • Florida Artists Hall of Fame
  • Nashville Songwriters Hall of Fame (1976)
Tevékenység
KiadókColumbia Records

Mel Tillis weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mel Tillis témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mel Tillis (Dover vagy Tampa, 1932. augusztus 8.Ocala, 2017. november 19.) amerikai countryénekes, filmszínész. Legismertebb dala a Good Woman Blues. Színészként a The Cannonball Run (1981), a Grosse Pointe Blank (1997) és az Every What Way But Loose (1978) című filmekből a legismertebb. 1958 és 1989 között mintegy 80 slágere volt, például az I Ain't Never, a Good Woman Blues vagy a Coca Cola Cowboy.

A Top Country Songs 1944-2005 listán az 1970-es évek hatodik legsikeresebb előadójaként szerepel. Több mint hat évtizedes karrierje során több mint 40 nagylemezt adott ki, és körülbelül 1000 dalt írt. Dadogott, amit éneklése közben nem lehetett észrevenni.

Pályakép

[szerkesztés]

Mel Tillis a floridai Pahokee-ban nőtt fel. Három évesen dadogni kezdett − vélhetően maláriás fertőzés miatt. Fogyatékossága egész életében elkísérte, sőt a védjegyévé vált. 1984-ben megjelent önéletrajzának Stutterin' Boy-nak (A dadogós srác) címet adta. Egy szakácskönyve is megjelent: Mel's A-Cookin' címmel.

Fiatalon gitározni és hegedülni tanult. Dobolt az iskolai zenekarban. Bár rendkívül tehetséges zenésznek indult, először a futballista karrier jobban vonzotta.

Beszédhibája miatt kudarcot vallott kísérlete, hogy az amerikai légierőnél pilótaképzést kapjon. Mégis a légierőnél maradt, és a japán Okinaván teljesítette katonai szolgálatát.

1956-ban megjelent Nashville-ben néhány saját magaáltal írt dal, de kezdetben nem tudta megvetni a lábát az ottani country piacon, ezért visszatért Floridába. 1957-ben aztán a Webb Pierce az I'm Tired című dalával a harmadik helyre került a country listákon. Nashville-be költözött várandós feleségével. Lemezszerződést kapott a Columbia Recordstól. A Webb Pierce B-oldalas dala, a Honky Tonk Song (amelyet ő komponált), a lemezlista első helyre került. A következő években többször is county slágereivel tündökölt. Más sztárok, mint például George Morgan és Ray Price szintén sikeresek voltak Mel Tillis a dalaival.

1966-ban Tillis átment a Kapp Recordshoz, ahol többször is be tudott törni a legjobb 20 szám közé. Írt egy maradandó klasszikust, a Ruby, Don't Take Your Love To Town című dalt, amely először 1967-ben jelent meg, és amellyel Kenny Rogers 1969-ben világsikert aratott.

Az 1970-es évek lett a legsikeresebb évtizede.

Több filmben is szerepelt. 1976-ban bekerült a Nashville Songwriters Hall of Fame-be.

Az 1980-as években sikerei fokozatosan csökkentek. Utolsó No.1. slágere 1981-ben volt (Southern Rains). Ugyanebben az évben felvett egy duett nagylemezt Nancy Sinatrával. Utolsó albuma, a You Ain't Gonna Believe This 2010-ben jelent meg. Az 1990-es évek elejétől lánya, Pam Tillis folytatta sikerét.

1998-ban a Stuttering Foundation of America tiszteletbeli elnöke lett.

Lemezválogatás

[szerkesztés]
  • 1957: Webb Pierce az I'm Tired
  • 1957: Honky Tonk Song
  • 1962: Heart Over Mind
  • 1966: Stateside
  • 1967: Life Turned Her That Way
  • 1967: Mr. Mel
  • 1968: Let Me Talk to You
  • 1968: Something Special
  • 1969: Who’s Julie
  • 1969: Mel Tillis Sings Old Faithful
  • 1970: She’ll Be Hanging ’Round Somewhere
  • 1970: One More Time
  • 1971: The Arms of a Fool
  • 1971: Live at the Sam Houston Coliseum
  • 1971: Living & Learning/Take My Hand
  • 1972: Would You Want The World to End?
  • 1972: I Ain’t Never/Neon Rose
  • 1973: Mel Tillis & The Statesiders on Stage
  • 1973: Sawmill
  • 1974: Let’s Go All the Way Tonight
  • 1974: Stomp Them Grapes
  • 1975: Best Way I Know How
  • 1975: M-M-Mel
  • 1976: Love Revival
  • 1977: Heart Healer
  • 1977: Love’s Troubled Waters
  • 1978: I Believe In You
  • 1979: Are You Sincere
  • 1979: Mr. Entertainer
  • 1979: Me And Peppe
  • 1980: Your Body Is an Outlaw
  • 1980: Southern Rain
  • 1981: Mel & Nancy
  • 1982: It’s a Long Way to Daytona

Filmek

[szerkesztés]

Díjak

[szerkesztés]
  • 2012: National Medal of Arts
  • Florida Artists Hall of Fame
  • Country Music Hall of Fame
  • 1976: Nashville Songwriters Hall of Fame

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b c d Bill Friskics-Warren: Mel Tillis, Country Star Known for His Songs and His Stutter, Dies at 85 (angol nyelven), 2017. november 19. (Hozzáférés: 2017. november 20.)
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b BnF-források (francia nyelven)
  5. a b GeneaStar
  6. Freebase-adatdump. Google

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mel Tillis című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.